2007. december 30., vasárnap

2007. Nyóóóc!

Lehet, hogy idén nem lesz több bejegyzés, úgyhogy aki kocka, annak búék. (Most tulajdonképpen a blog egész olvasóközönségének boldog új évet kívántam :P)
Majd lesz great ünnepi statisztikás különkiadás is talán, de csak a vizsgaidőszak után.
Egyébként az élet nagy kérdései sorozat egyik meghatározó darabját szavazásra bocsájtottam: Ön-e a zújévet, vagy a tárgyfelvétel kezdetét várja jobban-e :P

Update: közben a közelgő új év tiszteletére szépen csendben átléptük az 1000 oldalmegtekintést ;)

2007. december 29., szombat

Decemberhuszonkilenc

A most következő bejegyzés a nyugalom megzavarására alkalmas képi- és hanghatásokat tartalmazhat.

Nagyon komolyan érik egy seggberúgás valakinek. Következő féléves zéhá időpont: péntek, mimás. Az addig oké, hogy minden félévben valamelyik évfolyamon szívnak a vidékiek, de hogy ez két egymás utáni félévben is így legyen, azt azért kicsit érzem csak kecsögségnek.
Ja és akkor rakjuk a tesit is péntekre, mer oly fless a nagytáska mellett a tesicuccot is kivinni a világ végére órára, majd a cseppet sem zsúfolt négyeshatos/kettes metró útvonalon végigcipelni, hogy aztán hozhassam Szombathelyig. (Zárójelben: vasárnap meg vissza.)
Szóval direkt nem a villanyos tesit fogom felvenni és nem érdekel, hogy köcsög-e vagyok. Az órarendet kitalálók között lehet találni sokkal nagyobbakat. Magyarország kicsibe'.

2007. december 28., péntek

Harmincezer, háromszázezer

Rövid fejszámolás (százból kilencvenkettő az nyolc) és egy valszám kettes (boccs) után valószínűsíthető, hogy a nagy jubileumi századik bejegyzés a vizsgaidőszak eleje körül fog megszületni.
Aztán ha elmém fényesre csiszolt malomkövei tovább őrlik a filozófiai gondolatok aranysárga terményét (most komolyan, még pár napot itthon töltök és összejön egy verseskötet) akkor rájövök, hogy egy félévben átlag száz bejegyzést írva tíz félév alatt érem el a gigantikus ezret, ami magyar-egyetem szótárral lefordítva azt jelenti, hogy hatodéves leszek. Realista-magyar szótárral lefordítva pedig azt, hogy ez nem az öt és fél év után van egy félévvel, ez nem a munkával eltöltött első félév lesz, hanem jó esetben majd közeledek arra a béescé vége felé.
Szóval újévi fogadalom előre: mire meglesz az ezredik bejegyzés, arra el akarom végezni a béescét. (Zárójelben szivárog a memória, funkcionális hazárd lép fel, beüt egy váratlan interrupt, hekkelhető a rendszer, mert ha a kilenszázkilencvenkilencedik után még nem lesz vége életem béescés részének, technikai okokból leállhatok az írással. Ki van ez találva :P)

2007. december 27., csütörtök

Restart

Tudom, hogy a blog célközönsége az irodalomra fogékony, kívül kocka-belül bölcsész beállítottságú emberekből áll. Tudom, hogy te is az vagy. De.
Na. Ma elkezdtem infót tanulni és úgy gondoltam, hogy a tanulságokat egy egy mármár költői képben foglalom össze: tudásom fényes egére sötét fellegek úsznak, az időjárás-jelentés szerint pedig január harmadikára zivatar várható az íbéhuszonnyolc fölé.
Dehát most a lósz@rt lesz emiatt rossz kedvem, he.

2007. december 23., vasárnap

Karácsony

Ha valaki annyira kubus, hogy nem vette volna észre, mindjárt itt a karácsony. Mivel én _nem_ vagyok oly kocka, hogy az ünnepek alatt blogoljak, ezúton kívánok boldog karácsonyt kívánok minden kedves és kevésbé kedves olvasónak.

2007. december 22., szombat

Still livin'

Értelmeset kéne írni, na ez az, ami most nem fog menni. Életjel-értékű bejegyzés :P

2007. december 19., szerda

Konyha

Alapvetően nem töltök túl sok időt a konyhában. De konyha kell, mert például ott él a hűtő. Főhadiszállásomon két spotlámpa gondoskodik arról, hogy mindig láthassam, hogy lassan mosogatni kéne, vzg.
Na. A kettőből az egyik egy kisebb gömbvillám keretében a múltkor elpusztult, maga mögött hagyva két biztosítékot (ja, hogy villamosmérnök-hallgató írja a blogot, vagy mi, kismegszakítót, boccs). Ma volt időm és elmentem az Árkádba, mert az elöl van az ábécében (meg zárójelben itt van a szomszédban) spotlámpa+karácsonyi ajándék vásárlás kombó céljából.
Alapvetően kocka ember vagyok, szóval olyan, hogy sima spotlámpa, szóba se jöhetett. Viszont láttam jó kis ledes-színváltós izét. Az első gondolatom az volt, hogy nem, nem, nem veszek olyat, aztán persze a végén az lett belőle. Úgyhogy most van egy sima meg egy színváltós spot életem 46 négyzetméterének egyik szeletében. És nagyon fless lett. Olyan, mintha a Művészetek Palotájába lépnék a szobából dájrekt. Most meg bónuszként jönnek a kreatív ötletek, hogy ilyet máshova is kéne.
Még az is lehet, hogy elmosogatok.