Ennyi volt

Vége. Ott lett elegem az egész háréból, hogy most, miután egész nap azt tanultam, már azt a feladatot se tudom megcsinálni, amit reggel még vágtam. Asszem a legbölcsebb dolog amit tehetek, hogy kipihenem magam rendesen, hogy fel tudjak kelni kedd hajnalban.
Aztán majd leülök az E1B egyik félreeső székére, és csendben reménykedek valami csodában. Mer máshogy nem fogok átmenni, az biztos.

Kis update: tudom, hogy én lelkileg ovis korban vagyok, de azt vettem észre a videó közepénél, hogy nyitva van a szám :) Papírrepcsi a harmincadikról:

http://www.todaysbigthing.com/2008/01/01