g0cc. Live

Élek ám még, heló. Csak sok a dolgom. Most is csak épp leültem a gép elé és megyek tovább tennivenni, mert holnap ballag a húgom. Ja és rájöttem, hogy BÁRMIT szívesebben csinálnék, mint hogy egyetemre járjak. Váá.

Esti, gyors

Közérdekű közlemény: hallodlégyszíves, megkérném a kommentelő B-közepet, hogy kicsit aktivizálja magát ismét, hallodlégyszíves. Van átlag napi 40 látogató, aztán itt vannak a bejegyzések komment nélkül, mintha bolond lennék és magamba beszélnék. Köszilégyszíves :p

Na. Vien mögöttem, terek előttem, túl közel repülök a Naphoz mostanában. Megyek is kockulni, nehogy még a lelkiismeretemmel kelljen harcolni, miután holnap kijöttem zéháról, hogy megbuktam.

Jajaja! Hát az meg mi, hogy azt embert már puskázni se hagyják nyugodt szívvel és minden zéhán három doktorandusz figyelget mostanában?

Ezt meg kimondottan tanuláshoz találták ki, igaz mellékhatásként veszek egy passatot...

Késő

Régebben azon nyafogtam, hogy néhány barátom nehogy evőeszközzé változzon. Most nem nyafognék, de most már kés ő.

És most: villamos energetika forevör.

Életkép

Nézegettem egy kicsit az ablakon, mint az öregasszonyok. Otthon nem megy ám troli az ablak alatt, heló.

Update: ma van ám a Föld napja. De olyan mérnincs akkor, hogy a Táp napja..?

Fíling

Úgy kezdődött, hogy reggel írt nekem a Nóra. A Pláj Nóra. Csak az ímélregisztrációnál a first name mezőbe írta a vezetéknevét, úgyhogy a feladó nevéhez az volt írva, hogy nóripláj.
Aztán. Megyek a metrón, vagyok, gondolkozok, mint mindig. Eszembe is jut, hogy mit énekelhet a matematikus a gyerekének? Hát nyilván azt, hogy egyszeregy királyfi... Olcsó német humor ;)
Meg volt még káfűbenüldögélős sörözgetős rész is, a végére még laptop is lett (hepiend), úgyhogy jó nap volt ez, he. Egyébként az megvan, hogy a káfűbe van net? Gíklend.

You wanna make a memory

Jajj ma ilyen tiszta nosztalgiázós napom volt. Komáromnál az utolsó osztálykirándulás, Tatánál a gólyatábor jutott eszembe miközben jöttem Pestre, meg úgy egyébként is. Ez van.

Sztrájktörő

Ha húsz-harminc évvel ezelőtt élnénk, most valószínűleg valami országos napilap címlapján mosolyognék, mint a tanulás jelképe. Pénteken békávésztrájk idehjén ugyanis végülis begyalogoltam zéhát írni. Másfél óra és jó sok kilométer, a maratonig meg se állok most már.